csenget

Hungarian

From cseng (“to ring”) +‎ -et (causative suffix).[1]

csenget

(transitive) to ring (to make a bell produce sound)
Ki csengetett az ajtón? ― Who rang the bell at the door?
(intransitive) to ring (to produce the sound of a bell or a similar sound)
A villamos csenget a megálló előtt. ― The tram rings its bell when approaching a station.
(transitive) to ring (for someone -nak/-nek, for something -ért)
Csengetett a szobalánynak. ― She rang for the maid.

Csengetett a teáért. ― She rang the bell for tea.

Csengetett, Mylord? ― You Rang, M’Lord?

conjugation of csenget

			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indicative mood	Present	Indef.	csengetek	csengetsz	csenget	csengetünk	csengettek	csengetnek
		Def.	csengetem	csengeted	csengeti	csengetjük	csengetitek	csengetik
		2nd-p. o.	csengetlek	―
	Past	Indef.	csengettem	csengettél	csengetett	csengettünk	csengettetek	csengettek
		Def.	csengettem	csengetted	csengette	csengettük	csengettétek	csengették
		2nd-p. o.	csengettelek	―
Conditional mood	Present	Indef.	csengetnék	csengetnél	csengetne	csengetnénk	csengetnétek	csengetnének
		Def.	csengetném	csengetnéd	csengetné	csengetnénk (or csengetnők)	csengetnétek	csengetnék
		2nd-p. o.	csengetnélek	―
Subjunctive mood	Present	Indef.	csengessek	csengess or csengessél	csengessen	csengessünk	csengessetek	csengessenek
		Def.	csengessem	csengesd or csengessed	csengesse	csengessük	csengessétek	csengessék
		2nd-p. o.	csengesselek	―
Infinitive	csengetni		csengetnem	csengetned	csengetnie	csengetnünk	csengetnetek	csengetniük
Other nonfinite verb forms			Verbal noun	Present participle	Past participle	Future part.	Adverbial part.	Potential
Other nonfinite verb forms			csengetés	csengető	csengetett	csengetendő	csengetve	csengethet

(With verbal prefixes):

csenget in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN. (See also its 2nd edition.)

csenget in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
csenget in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (‘A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2023)

This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.