veszteget

Hungarian

Etymology

veszt +‎ -eget (frequentative suffix)[1]

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈvɛstɛɡɛt]
  • Hyphenation: vesz‧te‧get
  • Rhymes: -ɛt

Verb

veszteget

  1. (transitive) to bribe
  2. (transitive) to waste (time)
    Csak az időnket vesztegetjük. ― We are wasting our time.

Conjugation
conjugation of veszteget
1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal
Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. vesztegetek vesztegetsz veszteget vesztegetünk vesztegettek vesztegetnek
Def. vesztegetem vesztegeted vesztegeti vesztegetjük vesztegetitek vesztegetik
2nd-p. o. vesztegetlek ―
Past Indef. vesztegettem vesztegettél vesztegetett vesztegettünk vesztegettetek vesztegettek
Def. vesztegettem vesztegetted vesztegette vesztegettük vesztegettétek vesztegették
2nd-p. o. vesztegettelek ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. vesztegetnék vesztegetnél vesztegetne vesztegetnénk vesztegetnétek vesztegetnének
Def. vesztegetném vesztegetnéd vesztegetné vesztegetnénk
(or vesztegetnők)		 vesztegetnétek vesztegetnék
2nd-p. o. vesztegetnélek ―
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. vesztegessek vesztegess or
vesztegessél		 vesztegessen vesztegessünk vesztegessetek vesztegessenek
Def. vesztegessem vesztegesd or
vesztegessed		 vesztegesse vesztegessük vesztegessétek vesztegessék
2nd-p. o. vesztegesselek ―
Infinitive vesztegetni vesztegetnem vesztegetned vesztegetnie vesztegetnünk vesztegetnetek vesztegetniük
Other nonfinite
verb forms		 Verbal noun Present participle Past participle Future part. Adverbial part. Potential
vesztegetés vesztegető vesztegetett vesztegetendő vesztegetve vesztegethet

Derived terms
  • vesztegetés

(With verbal prefixes):

References
  1. veszteget in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)

Further reading
  • veszteget in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.