szel

See also: szél

Hungarian

Etymology

From Proto-Finno-Ugric *śälä- (“to cut, cut up, slice”).[1][2]

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈsɛl]
  • Audio(file)
  • Rhymes: -ɛl

Verb

szel

  1. (transitive, intransitive) to slice, cut, carve (e.g. meat)
  2. (transitive) to plough, (US) plow (e.g. the water or its waves)

Conjugation
conjugation of szel
1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal
Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. szelek szelsz szel szelünk szeltek szelnek
Def. szelem szeled szeli szeljük szelitek szelik
2nd-p. o. szellek ―
Past Indef. szeltem szeltél szelt szeltünk szeltetek szeltek
Def. szeltem szelted szelte szeltük szeltétek szelték
2nd-p. o. szeltelek ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. szelnék szelnél szelne szelnénk szelnétek szelnének
Def. szelném szelnéd szelné szelnénk
(or szelnők)		 szelnétek szelnék
2nd-p. o. szelnélek ―
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. szeljek szelj or
szeljél		 szeljen szeljünk szeljetek szeljenek
Def. szeljem szeld or
szeljed		 szelje szeljük szeljétek szeljék
2nd-p. o. szeljelek ―
Infinitive szelni szelnem szelned szelnie szelnünk szelnetek szelniük
Other nonfinite
verb forms		 Verbal noun Present participle Past participle Future part. Adverbial part. Potential
szelés szelő szelt szelendő szelve szelhet

Derived terms

(With verbal prefixes):

  • átszel
  • felszel
  • kettészel
  • leszel
  • megszel

References
  1. Entry #948 in Uralonet, online Uralic etymological database of the Hungarian Research Centre for Linguistics.
  2. szel in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)

Further reading
  • szel in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN

Anagrams
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.