pereg

Hungarian

From an onomatopoeic (sound-imitative) root + -eg (frequentative suffix).[1]

pereg

(intransitive) to spin, to roll
Synonyms: pörög, forog

jól pereg a nyelve ― to have a glib tongue

Pergett a szemükből a könny. ― Tears rolled down from their eyes.
- 1964, Tibor Déry, G. A. úr X-ben, Bucharest: Kriterion Könyvkiadó (1989), →ISBN, page 159:
  — Ön még itt van, uram? — ismételte Elza. Könnyei végigfolytak arcán, ruhájára peregtek.
  (please add an English translation of this quotation)
(intransitive, of time) to roll, roll by, pass, elapse
Peregtek az évek. ― The years rolled by.
- 1990, Róbert Hámori, Egérderby, Budapest: Eötvös Kiadó, →ISBN, →OCLC, page 19:
  Egyhangúan peregtek az órák, hogy anyám mikor ment el, nem tudom. Kint ültem az intézet kertjére néző erkélyen, átkozva magam, amiért legalább a pipámat nem hoztam el hazulról.
  (please add an English translation of this quotation)
(of drums) to roll, beat
(electronic switch) to have contact bounce

conjugation of pereg

			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indicative mood	Present	Indef.	pergek	peregsz	pereg	pergünk	peregtek	peregnek
		Def.	intransitive verb, definite forms are not used
		2nd-p. o.	―
	Past	Indef.	peregtem	peregtél	pergett	peregtünk	peregtetek	peregtek
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
Conditional mood	Present	Indef.	peregnék	peregnél	peregne	peregnénk	peregnétek	peregnének
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
Subjunctive mood	Present	Indef.	peregjek	peregj or peregjél	peregjen	peregjünk	peregjetek	peregjenek
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
Infinitive	peregni		peregnem	peregned	peregnie	peregnünk	peregnetek	peregniük
Other nonfinite verb forms			Verbal noun	Present participle	Past participle	Future part.	Adverbial part.	Potential
Other nonfinite verb forms			pergés	pergő	pergett	―	peregve	pereghet

(With verbal prefixes):

pereg in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN. (See also its 2nd edition.)