mutatkozik

Hungarian

Etymology

mutat +‎ -kozik

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈmutɒtkozik]
  • Hyphenation: mu‧tat‧ko‧zik
  • Rhymes: -ozik

Verb

mutatkozik

  1. (intransitive) to show oneself, to appear (somewhere, intentionally)
  2. (intransitive) to reveal oneself, show one's face as (-nak/-nek)
  3. (intransitive) to present itself, to look somehow (-nak/-nek)

Conjugation
conjugation of mutatkozik
1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal
Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. mutatkozom or
mutatkozok		 mutatkozol mutatkozik mutatkozunk mutatkoztok mutatkoznak
Def. intransitive verb, definite forms are not used
2nd-p. o. ―
Past Indef. mutatkoztam mutatkoztál mutatkozott mutatkoztunk mutatkoztatok mutatkoztak
Def. ―
2nd-p. o. ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. mutatkoznék mutatkoznál mutatkozna mutatkoznánk mutatkoznátok mutatkoznának
Def. ―
2nd-p. o. ―
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. mutatkozzak  or
mutatkozzam		 mutatkozz or
mutatkozzál		 mutatkozzon mutatkozzunk mutatkozzatok mutatkozzanak
Def. ―
2nd-p. o. ―
Infinitive mutatkozni mutatkoznom mutatkoznod mutatkoznia mutatkoznunk mutatkoznotok mutatkozniuk
Other nonfinite
verb forms		 Verbal noun Present participle Past participle Future part. Adverbial part. Potential
mutatkozás mutatkozó mutatkozott ― mutatkozva mutatkozhat

Derived terms
  • mutatkozás

(With verbal prefixes):

Further reading
  • mutatkozik in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.