megkér

Hungarian

Etymology

meg- +‎ kér

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈmɛkːeːr]
  • Hyphenation: meg‧kér
  • Rhymes: -eːr

Verb

megkér

  1. (transitive) to ask, to make a request, to ask someone to do something (-ra/-re)
    Megkérem, hogy távozzon. ― I'd like to ask you to leave.
    Szeretném megkérni valamire. ― I'd like to ask you to do something.

Conjugation
conjugation of megkér
1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal
Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. megkérek megkérsz megkér megkérünk megkértek megkérnek
Def. megkérem megkéred megkéri megkérjük megkéritek megkérik
2nd-p. o. megkérlek ―
Past Indef. megkértem megkértél megkért megkértünk megkértetek megkértek
Def. megkértem megkérted megkérte megkértük megkértétek megkérték
2nd-p. o. megkértelek ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. megkérnék megkérnél megkérne megkérnénk megkérnétek megkérnének
Def. megkérném megkérnéd megkérné megkérnénk
(or megkérnők)		 megkérnétek megkérnék
2nd-p. o. megkérnélek ―
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. megkérjek megkérj or
megkérjél		 megkérjen megkérjünk megkérjetek megkérjenek
Def. megkérjem megkérd or
megkérjed		 megkérje megkérjük megkérjétek megkérjék
2nd-p. o. megkérjelek ―
Infinitive megkérni megkérnem megkérned megkérnie megkérnünk megkérnetek megkérniük
Other nonfinite
verb forms		 Verbal noun Present participle Past participle Future part. Adverbial part. Potential
megkérés megkérő megkért megkérendő megkérve megkérhet

Derived terms
  • megkérés
Expressions
  • megkéri a kezét

Further reading
  • megkér in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.