kibeszél
Hungarian
Pronunciation
- IPA(key): [ˈkibɛseːl]
- Hyphenation: ki‧be‧szél
- Rhymes: -eːl
Verb
kibeszél
- (transitive) to disclose a secret about something
- (transitive) to let out (to tell about emotionally stressful experience)
- (transitive) to blab about someone (behind their back)
- (reflexively, as kibeszéli magát, with definite conjugation) to talk one’s way out of a situation (-ból/-ből)
- (reflexively, as kibeszéli magát, with definite conjugation) to tell everything one had in mind
Conjugation
conjugation of kibeszél
1st person sg | 2nd person sg informal |
3rd person sg, 2nd p. sg formal |
1st person pl | 2nd person pl informal |
3rd person pl, 2nd p. pl formal | |||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Indicative mood |
Present | Indef. | kibeszélek | kibeszélsz | kibeszél | kibeszélünk | kibeszéltek | kibeszélnek |
Def. | kibeszélem | kibeszéled | kibeszéli | kibeszéljük | kibeszélitek | kibeszélik | ||
2nd-p. o. | kibeszéllek | ― | ||||||
Past | Indef. | kibeszéltem | kibeszéltél | kibeszélt | kibeszéltünk | kibeszéltetek | kibeszéltek | |
Def. | kibeszéltem | kibeszélted | kibeszélte | kibeszéltük | kibeszéltétek | kibeszélték | ||
2nd-p. o. | kibeszéltelek | ― | ||||||
Conditional mood |
Present | Indef. | kibeszélnék | kibeszélnél | kibeszélne | kibeszélnénk | kibeszélnétek | kibeszélnének |
Def. | kibeszélném | kibeszélnéd | kibeszélné | kibeszélnénk (or kibeszélnők) |
kibeszélnétek | kibeszélnék | ||
2nd-p. o. | kibeszélnélek | ― | ||||||
Subjunctive mood |
Present | Indef. | kibeszéljek | kibeszélj or kibeszéljél |
kibeszéljen | kibeszéljünk | kibeszéljetek | kibeszéljenek |
Def. | kibeszéljem | kibeszéld or kibeszéljed |
kibeszélje | kibeszéljük | kibeszéljétek | kibeszéljék | ||
2nd-p. o. | kibeszéljelek | ― | ||||||
Infinitive | kibeszélni | kibeszélnem | kibeszélned | kibeszélnie | kibeszélnünk | kibeszélnetek | kibeszélniük | |
Other nonfinite verb forms |
Verbal noun | Present participle | Past participle | Future part. | Adverbial part. | Potential | ||
kibeszélés | kibeszélő | kibeszélt | kibeszélendő | kibeszélve | kibeszélhet |
Derived terms
- kibeszélés
Further reading
- kibeszél in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.