emigrál

Hungarian

From Latin ēmigrāre.[1] With the verb-forming suffix -ál.

emigrál

(intransitive) to emigrate (to leave one's country in order to reside elsewhere)
Synonym: kivándorol

conjugation of emigrál

			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indicative mood	Present	Indef.	emigrálok	emigrálsz	emigrál	emigrálunk	emigráltok	emigrálnak
		Def.	intransitive verb, definite forms are not used
		2nd-p. o.	―
	Past	Indef.	emigráltam	emigráltál	emigrált	emigráltunk	emigráltatok	emigráltak
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
Conditional mood	Present	Indef.	emigrálnék	emigrálnál	emigrálna	emigrálnánk	emigrálnátok	emigrálnának
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
Subjunctive mood	Present	Indef.	emigráljak	emigrálj or emigráljál	emigráljon	emigráljunk	emigráljatok	emigráljanak
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
Infinitive	emigrálni		emigrálnom	emigrálnod	emigrálnia	emigrálnunk	emigrálnotok	emigrálniuk
Other nonfinite verb forms			Verbal noun	Present participle	Past participle	Future part.	Adverbial part.	Potential
Other nonfinite verb forms			emigrálás	emigráló	emigrált	―	emigrálva	emigrálhat

Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN

emigrál in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
emigrál in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (‘A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2023)

This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.