elcsábul

Hungarian

Etymology

el- +‎ csábul

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈɛlt͡ʃaːbul]
  • Hyphenation: el‧csá‧bul
  • Rhymes: -ul

Verb

elcsábul

  1. (intransitive) to fall into temptation

Conjugation
conjugation of elcsábul
1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal
Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. elcsábulok elcsábulsz elcsábul elcsábulunk elcsábultok elcsábulnak
Def. intransitive verb, definite forms are not used
2nd-p. o. ―
Past Indef. elcsábultam elcsábultál elcsábult elcsábultunk elcsábultatok elcsábultak
Def. ―
2nd-p. o. ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. elcsábulnék elcsábulnál elcsábulna elcsábulnánk elcsábulnátok elcsábulnának
Def. ―
2nd-p. o. ―
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. elcsábuljak elcsábulj or
elcsábuljál		 elcsábuljon elcsábuljunk elcsábuljatok elcsábuljanak
Def. ―
2nd-p. o. ―
Infinitive elcsábulni elcsábulnom elcsábulnod elcsábulnia elcsábulnunk elcsábulnotok elcsábulniuk
Other nonfinite
verb forms		 Verbal noun Present participle Past participle Future part. Adverbial part. Potential
elcsábulás elcsábuló elcsábult ― elcsábulva elcsábulhat
  • elcsábít

Further reading
  • elcsábul in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • elcsábul in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (‘A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2023)
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.