csodál

Hungarian

Etymology

csoda (“miracle”) +‎ -l (verb-forming suffix)

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈt͡ʃodaːl]
  • Audio(file)
  • Hyphenation: cso‧dál
  • Rhymes: -aːl

Verb

csodál

  1. (transitive) to admire

Conjugation
conjugation of csodál
1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal
Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. csodálok csodálsz csodál csodálunk csodáltok csodálnak
Def. csodálom csodálod csodálja csodáljuk csodáljátok csodálják
2nd-p. o. csodállak ―
Past Indef. csodáltam csodáltál csodált csodáltunk csodáltatok csodáltak
Def. csodáltam csodáltad csodálta csodáltuk csodáltátok csodálták
2nd-p. o. csodáltalak ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. csodálnék csodálnál csodálna csodálnánk csodálnátok csodálnának
Def. csodálnám csodálnád csodálná csodálnánk
(or csodálnók)		 csodálnátok csodálnák
2nd-p. o. csodálnálak ―
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. csodáljak csodálj or
csodáljál		 csodáljon csodáljunk csodáljatok csodáljanak
Def. csodáljam csodáld or
csodáljad		 csodálja csodáljuk csodáljátok csodálják
2nd-p. o. csodáljalak ―
Infinitive csodálni csodálnom csodálnod csodálnia csodálnunk csodálnotok csodálniuk
Other nonfinite
verb forms		 Verbal noun Present participle Past participle Future part. Adverbial part. Potential
csodálás csodáló csodált csodálandó csodálva csodálhat

Derived terms

(With verbal prefixes):

Further reading
  • csodál in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • csodál in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (‘A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2023)
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.