bocsát

Hungarian

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈbot͡ʃaːt]
  • Hyphenation: bo‧csát
  • Rhymes: -aːt

Etymology 1

First attested at the end of the 12th century. A loanword from an Oghur Turkic language before the times of the Hungarian conquest of the Carpathian Basin (at the turn of the 9th and 10th centuries). Ultimately from Proto-Turkic *boĺo- (“to free, liberate”) which is a derivation from the adjective *boĺ (“empty, free”). Cognate with Turkish boşamak (“to divorce, to end one's own marriage”), Karakhanid بُشُوماقْ‎ (bošūmāq, “to divorce, to get loose”). The ending -t is a causative suffix.[1]

Alternative forms

Verb

bocsát

  1. (transitive) to let go or pass, to admit to some place (to allow to get somewhere)
    Synonyms: enged, ereszt
  2. (transitive) to issue, to discharge, to release, to send out (to cause or help to get somewhere)
  3. (transitive) to emit, to emanate, to let out, to let off, to give off (to let out liquid or gas)
    Synonyms: áraszt, kiad
Conjugation
conjugation of bocsát
1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal
Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. bocsátok bocsátasz bocsát bocsátunk bocsátotok bocsátanak
Def. bocsátom bocsátod bocsátja bocsátjuk bocsátjátok bocsátják
2nd-p. o. bocsátalak ―
Past Indef. bocsátottam bocsátottál bocsátott bocsátottunk bocsátottatok bocsátottak
Def. bocsátottam bocsátottad bocsátotta bocsátottuk bocsátottátok bocsátották
2nd-p. o. bocsátottalak ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. bocsátanék bocsátanál bocsátana bocsátanánk bocsátanátok bocsátanának
Def. bocsátanám bocsátanád bocsátaná bocsátanánk
(or bocsátanók)		 bocsátanátok bocsátanák
2nd-p. o. bocsátanálak ―
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. bocsássak bocsáss or
bocsássál		 bocsásson bocsássunk bocsássatok bocsássanak
Def. bocsássam bocsásd or
bocsássad		 bocsássa bocsássuk bocsássátok bocsássák
2nd-p. o. bocsássalak ―
Infinitive bocsátani bocsátanom bocsátanod bocsátania bocsátanunk bocsátanotok bocsátaniuk
Other nonfinite
verb forms		 Verbal noun Present participle Past participle Future part. Adverbial part. Potential
bocsátás bocsátó bocsátott bocsátandó bocsátva bocsáthat
Derived terms
  • bocsátás
  • bocsátkozik
  • urambocsá (also spelled as urambocsá', uram bocsá')

(With verbal prefixes):

  • alábocsát
  • átbocsát
  • bebocsát
  • elbocsát
  • előrebocsát
  • felbocsát
  • hátrabocsát
  • hazabocsát
  • hozzábocsát
  • kibocsát
  • közrebocsát
  • lebocsát
  • megbocsát
  • odabocsát
  • rábocsát
  • szétbocsát
  • visszabocsát
Expressions
  • alkuba bocsát
  • áruba bocsát
  • közszemlére bocsát
  • próbára bocsát
  • rendelkezésre bocsát / rendelkezésére bocsát
  • sajtó alá bocsát
  • szabadon bocsát / szabadjára bocsát
  • szavazásra bocsát
  • szárnyra bocsát / szárnyára bocsát
  • útra bocsát / útjára bocsát
  • vásárra bocsát
  • vízre bocsát

Etymology 2

bocs (“bear cub”) +‎ -a (possessive suffix) +‎ -t (accusative suffix)

Noun

bocsát

  1. accusative of bocsa
    A medvemama átkíséri a bocsát az úttesten. ― The mama bear escorts her cub across the road.

References
  1. bocsát in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)

Further reading
  • bocsát in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • bocsát in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (‘A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2023)
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.